6.rész

Meghoztam a 6. részt 

Remélem tetszeni fog!

Ezzel a képpel köszöntök mindenkit!

~Carla szemszöge~

Az éjszaka közepén arra keltem hogy valaki  bökdösi az oldalam. 

-Mi van?-kérdeztem a kutyától.-Jaj de hülye vagyok a kutya nem is beszél!-mondtam és felültem.A  kutya  aludt én meg nem tudtam vissza aludni. Valaki kővel kezdte dobálni az ablakom. Gyorsan  kipattantam az ágyból és kinyitottam az ablakot. Stella és Zayn volt az.

-Mi a baj?-kérdeztem.

-Gyere le hozzánk, de előtte szólj Megannak is!-ordibált fel Stella.

-Oké!-ordibáltam vissza. Felvettem egy pulóvert és átsétáltam Megan szobába. Bementem és láttam hogy Megan teljesen betakarózott. Hozzám léptem és lehúztam róla a takarót. Óriásit döbbentem mert nem Megant találtam hanem Philipet. Megfordultam és mögöttem Megan állt. 

-Ö....szia!-dadogtam köszönés közben.

-Szia!-köszönt vissza Megan.

-Stella az ablakom alatt hívott hogy!-mondani akartam csak Philip megfogta a kezem.

-Megan....!-mondta álmosan Philip . Nagyon cuki volt.

-Öm rosz kézen vagy!-mondtam és kirántottam a kezem.

-Egyébként tudom miért hívott Stella és üzenem hogy jövök csak pár perc!-mondta Megan és kítaszigált. Vissza mentem a szobámba és leordibáltam hogy mindjárt jön Megan. Bementem a fürdő szobába és felöltöztem, rendes és meleg ruhába. Megpusziltam a kutyát fejét és lementem Stellához meg persze Zaynhez.

-Sziasz...!-mondtam de láttam hogy csak Stella volt ott.

-Zayn wc-re ment!-mondta Stella és megölelt. Ekkor egy könny csepp jött gördült le az arcomon.

-Te sírsz?-kérdezte meglepően.

-Nem..!-válaszoltam szipogva .

-Látom, mi történt?-kérdezte és  újra megölelt.

-Philip és Megan...!-fejeztem be volna a mondandóm ha Megan és Philip nem jött volna le. Főleg hogy egymás kezét fogták.

-Ó, értem!-mondta és megölelt. Már csak Zaynre vártunk. De annyira nem kellett sokat várni.  Megan is megkérdezte hogy miért sírtam de nem válaszoltam. Az erdőbe mentünk be. Pár óra sétálás után zenét hallottam meg és mikor oda értünk sok fiatal bulizott, vagyis táncolt, piált. Nekem nem volt kedvem táncolni így jó sok vodkát nyomtam be. Mikor   a  kedvenc   számon ment, felkértek táncolni én persze  igent mondtam. Már  alig  láttam rendesen. Mikor   vége  volt a  dalnak leültünk.  Arra  emlékszem hogy meg kérdeztem  a  pasi nevét  de  arra már nem hogy mi a neve.

-Kérsz inni?-kérdezte nyávogó hangon, ami persze nagyon idegesítő volt számomra.

-Igen!-válaszoltam, amikor a fiú a fülembe súgott .

-Szereted a drogot vagyis heroint?-kérdezte de most komoly hangon. Végig  gondoltam mit veszíthetnék. Ha már úgy is szar az  életem ,még az  a  fiú akit szeretek lefeküdt a un.tesómmal. A szüleim is utálnak.

-Igen!-válaszoltam és láttam hogy a  fiú a piába  valami fehér port öntött. Nagyon nem érdekelt. Mikor elkezdtem  volna inni a kezembe nyújtott valami gyógyszert. Láttam a szemeiben hogy vegyem be a gyógyszert. Így hát bevettem. Ez az anyag színtelen volt , erős marós ízű volt.  

-Kérsz?-kérdezte a  fiú és zöld színű cigit nyújtott át vagyis marihuánát.

-Ja!-válaszoltam és az egész estén elszívtam öt darabot. Már alig láttam valamit, úgy indultam haza. Sikerült vissza másznom a szobába és be ájultam az ágyamba. A kutya még mindig aludt. A lényeg hogy egy másodperc alatt elaludtam.

Remélem tetszik?

5.rész

Meghoztam az 5.részt  

Remélem tetszik!

Ezzel a képpel köszöntök mindenkit!!

Egyébként nagyon jól aludtam. Furcsa hangokra ébredtem. Fel akartam kelni de valamiért vissza bújtam. Meg próbáltam újra és újra de nem jött össze. Végre sikerült és bementem a fürdőbe éss bármely meglepő sikerült..felöltöztem ! Ma olyan lila kedvemben voltam.

Ezt vettem fel:

,

A hajamat összefogtam és lementem a konyhába. Mivel még senki nem volt fent, elkezdtem reggelit csinálni ami most ez esetben palacsinta volt. Csináltam öt darab palacsintát, nagyon finom volt.

~Stella  szemszöge~

Tegnap este együtt voltam Zaynel. Felkeltem és láttam hogy Zayn nem volt mellettem. Azért felkeltem és elindultam öltözni. Egyszer csak Zayn jött ki. Én már félmeztelen voltam.

-Ne már  kínozni akarsz?-kérdezte egy kis sunyi vigyorral.Miért ne lehetne?-kérdeztem magamban.

-Nem!-válaszoltam és a szekrényben keresni kezdtem valami szép pólót, mikor kér hideg kéz fogdosta a derekam.

-Hideg a kezed!-mondtam. Zayn megfordított és megcsókolt. -Öltözhetek?-kérdeztem és próbáltam kiszabadulni hideg ámbár nagy kezei közül. 

-Igen!-mondta szomorú hangon és elengedett.

-Ugye most nem utálsz?-kérdeztem és boci szemeibe néztem. 

-Nem !-válaszolt  flegmán és vissza ment a fürdő szobába. Én már jó ideje keresek valami szép ruhát de még mindig nem találtam meg az igazit. Mert ma Zaynel sétálni megyünk. Két óra próbálás után végre sikerült megtalálnom az "igazit". 

Stella rucija 

Mikor felöltöztem Zayn jött be .
Indulhatunk?-kérdezte és már a kabátját vette.
-Igen !-válaszoltam.


~Carla szemszöge~

Mikor már minden palacsintát megettem Stella jött le. Nagyon szép ruhája volt.
-Szia, mi most sétálni megyünk!-mondta és a polcról levette a kulcsot.
-Szia, oké!-mondtam és elmosogattam. Nagyon finom volt a palacsinta. Az asztalon még mindig ott volt a projektünk amit Philipel csináltunk. Megan jött le kék ruciban. Komolyan mondom ma mindenki szín szerint öltözik.

Megan rucija 

-Szia mizu,van kaja?-kérdezte és leült az asztalhoz.

-Szia semmi,  van kezed meg lábad is!-mondtam és kimentem az udvarra. Mamának sok állata van. Sok tyúkja, kacsája, madara, cicája, lova, disznója és cuki kutyája meg főleg cicája. Így hát lementem a lovakhoz. Nagyon szeretem őket. Mikor elindultam Mancs ugrott rám.

-Szia te kis drága!-mondta és simogatni kezdtem. Egyszer csak Bianka  jött be.

-Sziasztok!-köszönt és ide jött hozzám.

-Szia!-köszöntem vissza.

-Mizu?-kérdezte és rá is ugrott Mancs.-De  cuki!-mondta.

-Semmi, ja!-válaszoltam.  Mancs testvére jött ide Folti. Ő a kedvenc kutyám, nagyon szép a bundája fehér-barna és vajszín is található benne. Kicsit harapós kedvében volt és a kezemet kezdte rágni. Nagyon szeretem de kicsit erős fogai vannak.

-Áuu!-mondtam és leszedtem a kezemről Foltit.- Nem szabad!-mormogtam és a kezemet néztem amin fognyomatok voltak.

-Szép!-mondta és letette Mancsot az öléből.

-Kösz!-mondtam és csak úgy vigyorogtam.

-Jössz moziba, tudod csajos nap?-kérdezte.

-Persze, csak kabátot veszek!-mondtam és bementem a házba kabátért. Mikor vissza értem Bianka már a kapuban várt.

-Végre itt vagy!-mondta kicsit magas hangon.-Mi van még fürödtél egyet?-kérdezte és elindultunk a mozi fel.  A mozi nagyon közel volt. Mikor oda értünk Bianka vett egy nagy pocort.

-Nem szeretnél meg kínálni?-kérdeztem boci nagy szemekkel.

-Nem mert megeszed az egészet!-mondta és rám nyújtotta a nyelvét.

-Kösz!-válaszoltam és én ki nyújtottam a nyelvem. Nem volt semmi értelme.

-Csak vicceltem, te is kaphatsz ! -mondtam és adott  is .

-Kösz!-mondtam  és elindult a  film. 

---------------------------------------------------Vége---------------------------------------------------

Nagyon jó volt a film. 

-Én nem értettem miért sírt emiatt?-kérdeztem és Biankára néztem.

-Én se értettem!-válaszolt.-Most megyek szia!-köszönt el.

-Szia!-köszöntem el és elindultam haza felé. Nagyon sötét volt ,én alig   láttam. Egy kis kutyát láttam meg. Oda mentem hozzá és láttam  hogy véres a lába. Fel akartam venni mikor egy férfi közeledett. Már messziről éreztem a pia szagát. Gyorsan fel emeltem a kutyát és elindultam haza felé futni. A férfi messzi volt már.

-Gyere  vissza cica!-ordibálta nekem  de   én   nem  mentem vissza. Szerintem  senki  nem ment volna vissza .  Mikor haza értem , bekötöttem a kutya lábát, azt hittem már hogy elven törve de csak megkarcolta. Elmentem lezuhanyozni és felöltöztem pizsibe. A kutyával együtt elmentem aludni. Nehezen bírtam elaludni mert folyton a csövesre gondoltam.

Boldog Húsvétot!

Először is szeretnék Nagyon-nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánni minden olvasómnak és aki erre betévedt.  BOLDOG HÚSVÉTOT!!! <3 

Ezt a nem 1D rajóngóknak 

1D rajongóknak 

4.rész

~Carla szemszöge~

Meg hoztam a 4. részt

Remélem tetszeni fog!

Ezzel a képel köszöntöm minden olvasómat!

Erős fejfájással ébredtem a kórház falai közt. Egy doktor nő volt mellettem és engem bámult. Kicsit homályosan láttam de tudtam hogy a  másik oldalamon mama és Megan, meg persze Stella volt. -Nekem annyi-gondoltam magamban. Elég lett volna hogy el lógok a suliból hogy még kórházban kössek ki.

-Hogy van?-kérdezte a doktor nő és egy tollat vette elő.

-Kicsit fáj  a fejem, de azért jól vagyok!-válaszoltam és a mamához fordultam. Láttam szemeibe hogy nagyon megrémült mikor felhívták a kórházból.

-Sajnálom mindent,nem akartam!-mondtam és a nő egy pohár vizet, meg egy gyógyszert nyújtott át.

-Vegye be!-mondta szigorúan, és persze hogy be vettem.  A nő kiment meg a  lányok is. Csak én és a nagyi voltunk a szobában.

-Mi történt?-kérdezte a nagyi és megfogta a kezem.

-Nem tudom, csak annyira emlékszem hogy egy bogárt nézegettem a kezemen!-feleltem a kérdésére.

-Oké és még valami miért lógtál el a suliból?-kérdezte de ezt már villám szóró szemeivel.

-Hát úgy kezdődött az egész hogy meg tetszett egy fiú és véletlenül be rohantam a fiú vécébe!-mondtam.

-De azért nem kellet volna el lógni!-mondta nagyi kicsit megkönnyebbülve. Egyszer csak a doktor nő lépett be.

-Kérem hagya pihenni a beteget!-mondta és kiment a nagyi.

---------------------------------------------------------1 héttel később -----------------------------------

Elindultunk a haza vezető úton, mert ma a  nagyi a kocsit szerelőhöz viszi. A suliban  biologiai feladatott kel csinálni és nem más mint TÁRSSAL. Nagyon nem örültem hogy társsal kell csinálni, de az volt a legnagyobb baj hogy a  tanár osztotta ki a társakat. Annak örültem félig meddig hogy azt helyes pasit adták nekem ,aki miat a fiú vécén kötöttem ki.

---------------------------------------------------Otthon--------------------------------------------------

Már kb. 1 óra eltelt és még mindig vártam Philip, mert ma meghívtam hogy kezdjük el a projektett. Mikor már fel adtam  a reményt hogy el fog e jönni. Ebben a szent pillanatban Philip toppant be.

-Heool, megjöttem bocs a késésért !-mondta és leült a székre.

-Szia, nem baj!-mondtam és leültem mellé.-Kérsz-e valamit?-kérdeztem kicsit szégyenlősen.

-Nem kösz, kezhetnénk a munkát!-mondta és elő vette a könyveit.

-Jó, mindjárt jövök!-mondtam és villám gyorsan felrohantam a  könyvemért. Mikor végig futottam a folyóson  akkor benéztem közben Stella szobájába  ahol egy fiúval  smacizott. 

Nem akartam leskelődni, így tovább futottam a szobámba, hogy lehozzam a könyvem. Mikor vissza értem akkor nem találtam Philipet. 

-Itt vagyok!-mondta és láttam hogy a konyhából jött ki.-Csak kezet mostam!-folytatta a dumát.

-Oké!-mondtam mert annyira nem érdekelt.

-Kezdjük most!

-Oké!-válaszolt.

-----------------------------------------2 óra múlva--------------------------------------------------------

-Remek lett!-mondtam és eltettem a kis-pici darabokat, amik persze el is veszhetnek.

-Akkor mentem, te hozod holnap!-mondta zavartalanul és elment. Eszembe  jutott hogy Stella egy fiúval smárolt így, felmentem a szobájába, ahol már nem volt ott. Nem  tudtam  hogy  mit csináljak így ledőltem a kanapéra és bekapcsoltam  a tévét. Semmi jó nem ment a  tévében így ki kapcsoltam. Elő vettem a laptopom ,megnéztem hogy ki van fent. Észre vettem hogy fent volt Stella , így rá írtam. Két perc után végre vissza írt.

Carla: Szia 

2 perc után

Stella: Szia mizu?

Én: Semmi de kérdezhetek valamit?

Stella: Persze

Én: Ki volt az a fiú akivel csókolóztál?

Stella: Zayn Malik a barátom

Én: Ja jó

Stella: Na de most megyek, szia

Én: ok, Szia

Mikor elment én kikapcsoltam a gépet. Végül már este nyolc óra volt így elmentem zuhanyozni. Felöltöztem pizsibe és elmentem aludni. Ma végül sikerült rögtön elaludnom.

Remélem tetszet?

3.rész

Meghoztam a 3.részt 

Szerintem aki nem allergiás az szereti a virágokat!

Ezzel a képpel mindenkit köszöntök !

Igen tudom az előző is ilyen állatka volt!Csak akkor repült itt meg virágot ad!

Napfényes reggelre ébredtem. Este szokottnál nyugtalanabbul aludtam, furcsa álmok gyötörtek. Az öreg nővel álmodtam, de már nem emlékszem vissza hogy miről szólt. Mikor felkeltem észre vettem hogy teljesen véres a párnám. Gyorsan kirohantam a  fürdőbe hogy megnézem a fejem. Teljesen véres volt. Eszembe jutott hogy tegnap elestem és bevágtam a fejem. Nem is fájt tegnap, de ma nagyon fájt. Próbáltam kendővel lemosni , de sajna  nagyon fájt mikor hozzá  értem.

Leültem az ágyam szélére, továbbá    feltudjak öltözni. Mikor már kész voltam, lerohantam a konyhába ,hogy a nagyi segítsen de sajnos nem volt otthon.

-Jézus, mi történt veled Carla!-mondta Megan és hozzám rohantak.

-Lehet hogy az öreg nő megtámadta!-találgatott Stella.

-Nagyi hol van?-kérdeztem és nem is figyeltem a lányok kérdéseire.

-Ilyenkor a piacon vagy boltban!-felelt Stella. Megan bement a nagyi szobájába , és benyitott a ruha szekrényhez. Elővett egy dobozt, abból meg egy tekercs fáslit.

-Tessék ez majd jó lesz!-mondta és leültetett az ágyra, majd bekötötte a fejem.

-Á, ez fájt!-mondtam, majd a fejemhez kaptam.

,-Bocs!-mondta Megan és közben vissza pakolt. Stella szemei kíváncsisággal nézett rám.

-Elmondod mi történt?-kérdezte suttogva.

-Tegnap este elcsúsztam a szőnyegen  és  bevertem a  fejem!-feleltem a kérdésére és láttam a szemein hogy nagy  kő  esik  le a  szívéről. Felálltam és láttam hogy már hat óra van.

-Mikor megyünk a suliba?-kérdeztem.

-Ha a mama megjön de szerintem te ma nem fogsz jönni!-kijelentette Stella. Egyszer csak mama toppant meg.  Nem is kérdezte meg hogy miért van bekötve a fejem. Gyorsan berohant a konyhába. Mikor vissza jött egy szép kék kabát volt rajta. Mindenki beszállt a  kocsiba és elindultunk a suli felé.

-------------------------------------------------Meg érkeztünk--------------------------------------------

-Sziasztok majd háromkor jövünk!-mondta mama és villám gyorsan elhajtott.  A suli kb. volt három emeletes is. Megan tegnap mondta hogy segíteni fog. Mikor beértünk a terembe az igazgató várt engem.

-Szia Carla örülök a találkozásnak én Mrs.Cullen vagyok!-köszönt az igazgató és kezet fogtunk.

-Ebbe az osztályba fogok járni,-kérdeztem értelmetlenül.

-Igen!-válaszolt és körbe vezetett. Már rég becsöngettek mikor végre, vissza küldött az igazgató. Mikor benyitottam a terembe  minden szem rám irányult .

-Biztos te vagy az új lány?-kérdezte a nő és felém jött.

-Igeeen!-mondtam kissé dadogva.

-Akkor oda hátra Megan mellé üjj jó?-kérdezte és Meganra mutatott.

-Rendben!-feleltem és leültem. Az hód biztos hogy nem, figyeltem az órára  mert folyamatosan egy nagyon helyes fiút néztem .Mikor ki csengettek a fiú felém közeledett. Nagyon berémültem és berohantam véletlenül a fiú mosdóba. Mikor be  értem minden  fiú engem nézett, én teljesen lefagytam.  Két hideg kéz érintett meg és megfordultam és egy szőke-barna hajú lány fogott meg és kiráncigált. 

A lány  furcsán nézett rám. Mikor a fiúk kijöttek a vécéből akkor  óriási röhögés támadt.

-Szia, Bianka vagyok, ne is figyelj rájuk!-mondta .

-Szia, én Carla vagyok!-mondtam és kicsit szégyeltem magam. Hogy tudtam be menni a fiú vécébe. Mikor újra becsöngettek én nem mentem be az órára.   A helyet elindultam haza felé. Tudtam hogy ezért le orditják a fejem, de nem bírtam volna bemenni az órára. A mama reggel adott pénzt, hogy vegyek valamit a büfébe. Bementem az egyik boltba és vettem egy Coca-colát. Elindultam sétálni a park felé, hátha kiszellőztetem a  fejem. Nagyon viszketett a kezem.  Egy kék szárnyú  szentjánosbogár volt, amely egy pillanattal korában szállt le a kezemre. Teljesen csend honolt, mintha senki se lenne a parkban. Egyre homályosabb volt minden , amikor lezuhantam a földre és minden fekete lett. Már csak annyit hallottam hogy "-Gyorsan hívják a mentőket"- Minden KO-ba ment.

Remélem tetszet? 

2.rész

Meghoztam a  2.részt!

Ezzel a képel szeretném köszönteni az olvasókat!

Tudom hogy nem a történethez illik de nagyon cuki :)

~Carla szemszöge~

Csodálatos ,napfényes  délután volt már amikor végre a nagyihoz értünk. A  végtelennek  tűnő útnak végre vége. A  ragyogó napsütés mindenkit  felvidított. Az  unokatesóim jöttek ki.

-Nem ma almás sütit kel sütni !- állította  Megan.

-Nem ma  körtés  sütit kel sütni!-mondta   Stella.

-Mamaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!-ordibálták  egyszerre.

-Ma   majd  Carla dönti el!-mondta mama és megölelt. A ház falain belül és kívül készülődéssel telt a délután.  Az idő  pedig  egy szempillantás alatt elszaladt. Már csak egy óra volt hátra a sütiig, és már nagyon éhes voltam. Bár már sok-sok éve voltam itt mindig találtam  valami érdekes dolgot.

-Kész a   süti!-kiáltotta  mama. Lélekszakadva  rohantam   végig a   folyosón.  Beértem a konyhába. Az elém táruló látvány rémes volt. 

-Mi egy  szelet maradt nekem?- dadogtam.

-Hát el késtél!-kiáltotta Megan a folyosóról és láttam hogy nála  hat darab szelet süti volt.

-Kösz!-mondtam és elvettem az uncso sütit. Az alma süti  illata lengte be a konyhát. Mama felé fordultam.

-Finom volt!- suttogtam mert majd leégett a szám a  forró süti.

-Az jó!-mondta,  és széttárta a karját. 

--------------------------------------------------------Este------------------------------------------------

Lekuporodtunk  egymás mellé a szőnyegre. Mama nem szerette ha a földre ülünk, de úgy tartotuk, hogy bizonyos dolgokat csak így lehet megbeszélni. Egy horror történetet, például, nem lehet elmesélni a díványon ülve. 

-Csupa fül vagyunk, Megan!- sürgettem.

-Majd meghalunk a kíváncsiságtól! - tette hozzás Stella.

-Jó van na  kezdem!-mondta és egy párnát adott nekünk.

-Ez minek?-kérdeztem értelmetlenül.

-Majd megtudod!-felet Megan és nagy levegőt vett.

-Élt egyszer egy néni...!-kezdett bele Megan de sajnos mama nyitott be.

-Na gyerünk aludni!-mondta és mindenki szét széledt. Őrült  vállalkozás volt,mikor be mentem Megan szobájába, mert kíváncsi voltam a  történetre. Mikor beértem a  szobába Megan rámutatott a  székre hogy üljek le. Tudta hogy azért jöttem mert kíváncsi voltam a  történetre.  Mikor leültem a fürdő szobánól Stella jelent meg.

-De jó együtt a nagy csapat!-mondta Stella  és leült mellém.

-Kezdhetem?-kérdezte suttogva  Megan. Szerintem tudta hogy igen lesz a  válasz, mert akkor miért lennénk itt.

-Igen!-válaszoltunk együtt Stellával.

-Na ott tartottam hogy.....Élt egyszer egy néni ebben a  házban, magányosan egy nap egy kislány jelent meg az ajtaja előtt és vizet kért a nénitől, a néni persze hogy hozott vizet de a lány eltűnt. Másnap ugyan azzon az idő pontban , megjelent a kislány és megint egy pohár vizet kért a nénitől. A néni megint megint hozott pohár vizet, de a  lány megint eltűnt. Harmad nap a  néni elment vásárolni, amikor a pénztárnál járt akkor meglátta a kislány képét,és megkérdezte hogy-Szép kislány, öné?- a pénztáros ezt felelte.-Igen az én kislányom de má 2 éve meghalt. Mikor a nő haza ment egy  pohár vizel várta a lányt. Mikor a lány megjött a nő megkérdezte a lány.-Szellem vagy?, a kislány ezt válaszolta: -Igen!. A kislány letámadta a nőt és szét marcangolta. Azóta a nő minden este itt kísért.-mesélte Megan én meg teljesen betojtam.-Na milyen volt?-kérdezte  mintha semmi se  történt volna.

-És méééég azt akarom tudni hogy ebben a házba kísért?-kérdeztem remegő hangon mint a kis egér.

-Igen!-válaszolta Megan. Teljesen berémültem alig bírtam felállni.     Mikor Megan utasított hogy mennyünk a saját szobánkba remegő lábbakkal indultam a szobám felé. Sajna Stellának máshol volt a  szobája így egyedül mentem a folyóson. Amint lehunytam a szemem , szörnyű képek kezdtek gyötörni, amelyek nem akartam gondolni. Megálltam egy nagy  képnél amit egy nőt ábrázolt. Egy furra hangot  hallottam mintha valaki beszélni. Nagyon megijedtem és futni kezdtem, mikor megcsúsztam a szőnyegen és teljesen bevertem a fejem. Háleluja nem ébredt fel senki. Az  éjszaka magányában befeküdtem az ágyamba és csak a plafont néztem vérző fejjel,amiről nem is tudtam. Végül sikerült elaludnom.

Remélem tetszet? :)

1.rész

              Meghoztam az 1.rész remélem tetszeni fog!

Végig surrantam a házunkon a bőröndömmel. Látszólag  egy  lélek  sem járt  rajtam kívül a házban.  Kora reggel vol. A nap még nem bukkant elő.  Lenyomtam a  kilincset  és benyitottam a nappaliba.  A  falakat állatos  képek borították.  Anyám jelent meg.   A sötétben szemei csillogtak.  Barátságos , kicsit sunyi mosolya azonban,  egyetlen pillanat alatt megbabonázott. 

-Jó reggelt, anya!-szólaltam meg.  Anyámon köntös volt, és közelebb lépett, hogy  szemügyre  vegye a bőröndöt. Nem mondanám hogy idős hölgy volt.  Szép  barna haja  rövid volt.

-Kicsim , biztos vagy benne hogy minden megvan?-kérdezte , miközben  a   kávéját szürcsölgette.

-Biztos. Nyugodj meg!- felelte. Ezután letettem a bőröndömet a kanapéra, hogy igyak  egy kis  pohár kakaót. Már épp a   kakaót ittam, mikor apám jelent meg  felöltözve. 

-Na  indulhatunk?-kérdezte  és épp a kabátját vette fel. 

-Igen!-mondtam és én is felvettem a  kabátom. 

-Ne szólt közbe anya, hogy  egy táskát a  bőröndbe.- Ezt  azért  adom hogy, ránk emlékez!-mondta  és betette a  táskát a bőröndbe. A nap első sugarrai  megjelentek mikor ki nyitottam az ajtót. Az jutott eszembe, hogy mennyire szerettem kisgyermekként árnyjátékot játszani. Majd a gondolataimmal beszálltam a kocsiba. Apám is beszállt és elindultunk a nagyi felé.   Az út kicsit sokáig tartott, de ki lehetett bírni. Mikor odaértünk  a nyagyi tárt karokkal  várt. 

Sajnálom hogy ilyen rövid lett :(

Prológus !

Ha meg akarjátok tudni miről fog szólni a történet akkor tartsatok velem!
Egy olyan városba kalauzollak ahol az élet más mint a külvilágban. Ez a város kietlen és barátságtalan vidék. Talán nem ez a legjobb hely ahol a főhősünk vagy a történetet kezdeném. De hát valahol el kel kezdenem. Lassan, szóról szóra haladunk. Sok szereplővel fogsz megismerkedni rengeteg érdekes dolgot fogsz olvasni.
Carla sose szeretet hónaponként költözni a szüleivel. Így hát a nagyijához költözött. Ebben a városban sok titok rejlik de még több Carlával. Ha szerencsétek van, ti is megtudhatjátok, mit rejt a titokzatos város.  De résen legyetek.  Legyetek hát óvatosak, mikor e történetet olvasod, mert ezernyi veselkedik rátok....



Nagyon nehéz jónak lenni, s rosszat elfeledni!~ Carla  Davis!